A Lottó története már igen régre nyúlik vissza. A szó eredete a 17. századi olasz Genova városállamba vezet minket, ahol a szenátorok sorsolás-szerű választását nevezték/rendezték ekképp. 90 jelentkezőből 5-öt sorsoltak, s a lottóra, vagyis a sorsra bízták a döntést.
Később szerencsejátékká változott ez a különös szokás, hogy a városállam vezetősége szép, kövér bevételhez jusson. A nevek mellé számokat írtak, melyeket bárki megtippelhetett.
A Lottó, vagyis a Lutri 1763-ban Magyarországon is megjelent, de a ma ismert formáját csak a második világháború után vette fel, afféle Kádári hangulatjavító szándékkal.
Az első hivatalos Lottóhúzásra 1957. március 7-én a Vízügyi dolgozók kultúrotthonában (Jókai utca 2.) került sor. A február közepétől 3 Ft 30 fillérért árusított szelvényekből 1 505 546 darab került játékba, melyek közül hét darab négyes találat volt - 128 ezer Forintos nyereménnyel.
Az ötös találatra hat hetet kellett várni, özvegy Ring Sándorné 855 ezer Forintot nyert, mert helyesen tippelte meg az öt számot: 23, 26, 33, 37, 66.
Később a játék izgalmait tárgynyereményekkel fokozták. Öröklakás, gépkocsi, üdülő és számtalan ipari termék talált gazdára.
Az ötös lottó nyerési esélyei:
1 : 43 949 268 - telitalálat
1 : 103 410 - négy találat
1 : 1 231 - három találat
1 : 45 - kettő találat
