Hogy a HOAX kifejezés honnan ered, arra nincs megfelelő magyarázat.
Talán akad afféle vidám történet erre is, mint a QUIZ szóra, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a HOAX inkább valamilyen hangutánzó szó.
Mai értelmezése így olvasható a Wikipédiában:
„A hoax angol eredetű vándorszó, jelentése: „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa”...
...A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére (mint például a csalás), célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Nevezhetjük ártatlan tréfának is, de az elkövetőnek tudnia kell, hogy számos esetben nagyon vékony a határvonal a tréfa és a büntetendő cselekedet között.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoax
1938. október 30-án este 8 órakor Orson Welles a híres filmszínész, rendező, író és színészcsapata a C.B.S. rádió New York-i stúdiójából elkezdték sugározni H. G. Wells 1898-ban megjelent: A világok harca című sci-fi regényéből készült hangjátékot, melyet Howard Koch (A Casablanca írója) és Orson Welles dolgozott át. A sztori szerint egy idegen civilizáció támadja meg a Földet, s az adás úgy volt megszerkesztve, hogy aki nem hallotta az elejét, melyben közlik, hogy mindez csak a Mercury Rádiószínház előadása, könnyen félreérthette.
Sokan félre is értették. Annyira jól sikerült, hogy Amerika nagyvárosaiban pánik tört ki, s mindenütt gonosz marslakókat véltek látni. HOAX a javából, ugye?!
Aki kíváncsi az eredeti hanganyagra, itt meghallgathatja.
Magyarul pedig a MEK és Szikszay Ilona jóvoltából itt olvasható.
De nem ez volt az első feljegyzett HOAX.
1749-ben, Londonban járunk egy elegáns klub társalgójában. Caillot Duval a portlandi herceg fogadást ajánl, melyet Chesterfield earlje el is fogad.
A tárgya a londoni polgárok mérhetetlen hiszékenysége. A herceg azt állítja, hogy legyen bármilyen képtelen mutatvány is meghirdetve, a közönség bizonnyal megtölti a színházat. Philip Stanhope (Chesterfield 4. earlje) azonban úgy véli, ez lehetetlen, az emberek nem ennyire ostobák.
Másnap aztán a londoni újságokban megjelenik a hirdetés, hogy itt és itt ebben a színházban egy különleges előadás lesz bemutatva, ahol többek közt a bűvész a nézők szeme láttára bújik bele egy üvegpalackba.
A jegyek két nap alatt elfogynak, a végén az állóhelyekért is összeverekednek. Egész héten a csodás produkcióról beszél a város, még vidékről is sokan utaznak fel a fővárosba, hogy -ha már be nem is jutnak- legalább e csodás esemény közelében legyenek.
Aztán elérkezett az előadás estéje. A színház nézőterén nem maradt egy talpalatnyi hely sem. Feszült izgalommal várták a kezdést, a hihetetlen művész felbukkanását, aki igencsak váratott magára. Végül a színház igazgatója lépett a függönykárpit elé és bejelentette, hogy a bűvész nem érkezett meg, a jegyek árát mindenki visszakapja.
A feldühödött tömeg tört és zúzott, végül a karhatalomnak kellett őket megfékezni. A klubban pedig jót mulattak a történteken s az ezt követő mulatságos híreken.
