Tudják, hogy kicsoda Emma Pollmer? Vagy Prinz Muhamel Lautréamont? Esetleg ismerik e nevet, hogy Capitain Ramon Diaz de la Escosura?
Pedig mindegyik név ugyanazt a személyt takarja, s ha elárulom, sokak lelkébe a kellemes ifjúság emlékei idéződnek fel. Ez az úriember nem más, mint Karl Friedrich May, a híres német író, a „Majkároly”, aki még ma is a „minden idők legtöbb könyvet eladó német írója” címet viseli. Műveit harminc nyelvre fordították le (a legkevésbé angolra), s több mint 200 millió példány lelt gazdára.
Tucatnyi indiános könyvet írt, pedig Amerikában csak egyszer járt, akkor sem igazán merészkedett ki az igazi vadnyugatra. Amit Amerikáról, az indiánokról és a cowboyokról tudott, azt könyvekből tudta. Amit nem tudott, azt pedig színes fantáziájával kipótolta. Sikere még ma is töretlen, pedig az indulás nem volt éppen meseszerű.
Annyira szegény családba született, hogy nem volt mit enniük. Az alultápláltság miatt részlegesen megvakult, s csak négy évesen kapta vissza szeme világát. Tanárnak tanult, de író szeretett volna lenni, ám eleinte sikerei elmaradtak. Így aztán időnként a törvénnyel is szembe került, apróbb lopások, csalások feketítették az addig tiszta életpályát. Aztán 1875-ben sikerült megállapodnia egy kiadóval, s élete egycsapásra megváltozott. Már első regényei sikert és elismertséget hoztak, de nevét a világhír felé a Winnetou könyvek megjelenései repítették el. E művekből ismerhettük meg többek közt Winnetout, az apacsok törzsfőnökét és vértestvérét, barátját, az író alteregóját - Old Shatterhandet. (Aki még nem olvasta, itt megteheti: http://mek.oszk.hu/00400/00445/00445.pdf)
Rajongótáborába tartozott például Albert Einstein de Adolf Hitler is.
Könyveiből sikeres filmek (itthon diafilmek) készültek, bár többségüknek semmi köze az eredeti sztorikhoz. Ma már kissé megmosolyogni valók ezek a spagettiwesternek, de azért kellemesen nézhetők. Még emlékszem egy régi, általam féltve őrzött fényképre, amin a híres Gojko Mitić jugoszláv (egyébként szerb) színész volt látható Winnetounak maszkolva, hiszen csaknem harminc filmben bújt e szereplő bőrébe. - Egyébként még ma, 77 évesen is jó formában van az öreg ;) Meg emlékeiben őrzöm Zórád Ernő által rajzolt Winnetou képregényt, amire Ő maga nem volt annyira büszke.
Akárhogyan is, de ezek a történetek indították el azt a filmgyártási folyamatot, melyben később Terence Hill és Bud Spencer is világhírűvé vált, a spagettiwestern fogalma pedig bekerült a nagy filmes történelemkönyvekbe.
Tehát ha meghallja valaki a A Gran Chaco kincse, A Medveölő fia, A sivatag szelleme, Az Ezüst-tó kincse, Az olajkirály vagy a Winnetou könycímeket, akkor emlékezzen meg a „Majkároly”-ról, vagyis Karl Friedrich May német íróról, aki 1842. február 25-én született és 1912. március 30-án költözött el az örök vadászmezőkre, hogy újabb kalandokra indulhasson két barátjával Winnetouval és Old Shatterhanddel.
