„A Vidróczki híres nyája / Csörög morog a Mátrába. Csörög morog a Mátrába, / Mert Vidróczkit nem találja!”
Emígyen kezdődik az a népdal, melyet Kodály Zoltán gyűjtött az 1920-as évek végén, s melyet később a Mátrai képek című műben dolgozott fel.
De ugyan ki is volt a dalban említett Vidróczki? Az bizony egy betyár volt, de nem a Mátra, hanem inkább a palócok vidékéről. Vidróczki (más források szerint: Vidrócki, Vidrótzky) Márton 1837. november 12-én született Mónosbélen, a cselédsoron. Apja juhász volt, ő is az lett, majd katonaszökevényből betyárnak állt. A népi legenda szerint csudaszép kiállású legény volt, igen duhaj természettel. Imádták a nők, a többi legény tartott tőle. A szegényektől sosem lopott, s aki megsegítette, azt mindig meghálálta. Fegyverrel bőven el volt látva, így aztán a pandúrok is tartottak tőle. Ám mégis, kétszer sikerült elcsípniük, de mindig megszökött. Második szökése után tette át székhelyét a Mátra vidékére. Vérdíjat tűztek ki a fejére, de még így sem akadtak nyomára. Végül a bandájának egyik tagja, bizonyos Pintér Pista lőtte le, legalábbis erről számol be a korabeli sajtó. Vidróczki Marci mégsem halt meg teljesen, hiszen emlékét még ma is őrzi a népdal:
„Hallottátok-e Vidróckinak hírét? / Mikor őt a pandúrok keresték? / Nagy hirtelen kiugrott az oldalba, / - Ide gyere, kutya pandúr, halálra!”
