Van egy egyetemes kézjel, amit az ismert világban mindenki ismer, s amely szinte mindenütt sértést hordoz.
A középső ujj felmutatásának története a 15. században kezdődik, amikor Európában javában dúl a százéves háború. (Hülye tanárok szokták beugratós kérdésként feltenni: hány évig tartott a százéves háború? A diák persze -kis gondolkodás után- rávágja: 100 évig! Még a tanár is röhög, mert lövése sincs róla, hogy valójában 116 évig /1337-1453/ küzdöttek egymással az angol és a francia seregek, ahol aztán megjelent egy francia parasztlány Jeanne d’Arc, s buzdítására lassan kezdett a franciák oldalára billenni a mérleg nyelve.)
Szóval: dúl a háború, 1415-öt írunk és Agincourt váránál vagyunk. A várat hatalmas francia sereg védi, s egy maroknyi angol csapat ostromolja. A „csigazabálók” azt üzenik a „pudingzabálóknak” hogy elfogott íjászaiknak levágják a középső ujját, így téve őket harcképtelenné. De -mint a mesében- az angolok elfoglalták a várat, s íjászaik gúnyosan mutatták fel épségben maradt középső ujjukat.
Lehet „ujj”-ongani, megfejtettük a kézmozdulat eredetét. Vagy talán mégsem? Ugyanis egyetlen szó sem igaz az egészből. A csatát több -a helyszínen tartózkodó- történetíró is leírta, egyéb kutatások is ízekre szedték, de a feltartott középső ujjról nem esik említés. Másrészt: akkoriban a hadifogoly értékes portéka volt, nem csonkították, hanem pénzért visszacserélték. A levágott ujj pedig egy íjásznak nem okozott volna problémát, az alantas íjászból előléptették volna dárdásnak, vagy karddal küzdő gyalogosnak. Szóval: humbug az egész.
Az igazságot az ókori Görögöknél kell keresni. Arisztophanész írja le először a középső ujj és a pénisz felcserélő szinonimáját. Durva sértésként szánja vitapartnere számára. A görögöktől eljutott a rómaiakhoz is, Az ifjú Caligula császár - már a bekattant időszakában- kifejezetten megkövetelte, hogy keze helyett a középső ujját csókolják meg, ezzel is kifejezve a személyi, rangbeli és szexuális alatvalóságot.
Tehát a digitus infamis vagy a digitus impudicus (becstelen vagy illetlen ujj) története sokkal régebben kezdődött, s úgy tűnik: ma is használt jel.
