-Mit tudsz a bolondok napjáról?
-Az én ünnepem!
-Persze, persze, de tényleg. Na?
-Úgy tudom, hogy a bolondok napja kelta eredetű termékenységi ünnep.
-Kelta?
-Á, dehogy! Hanem inkább római. A szabin nőket ezen a napon rabolták el a rómaiak. De aztán a csajok elsimították a dolgokat a két nép között.
-Akkor a bolondok napja ókori római eredetű?
-Dehogy! Inkább francia. Volt egy időszak, amikor Franciaországban április elsejével kezdődött az év. Ekkor megajándékozták egymást. Aztán 1564-ben újra január elseje lett az évkezdet, de április elején megmaradt a tréfás ajándékozás.
-Szóval akkor francia eredetű?
-Még hogy francia?! Ugyan dehogy! Na jó, elárulom az igazságot, mely igazság egyetemes és megkérdőjelezhetetlenül bizonytalan. A bolondok napja a pirézek legfontosabb ünnepe. Ezt a valamelyik században élt cinkotai kántor fent nem maradt kódexszéljegyzeteiből tudjuk. Na, most már mindenki előtt világos, mint a vakablak. Ahogy a két híres filozófus, szociológus Little John Pepper, avagy Ladislao Bellator majdnem kifejtette: A bolondok napja egy szomorúságot mellőző félünnep.
Ám a vidám és ötletes tréfát mára felváltotta a „hoax” a „kacsa” és a „fake news”. Az első kettő még elfogadható, mert rejt magában némi humort, de az utóbbi, mely lassan már a hoaxot is kiszorítja, igen-igen veszélyes. Ezért azt tanácsolom, igyekezzünk megtanulni a sorok között olvasni, s a jó, ízes, fűszeres és csípős magyar humorba beleforgatni az ostoba hazugságokat, hogy nevethessünk a sziszegéseiken és jujgatásaikon. S ha lehet, ne csak ma, hanem minden nap. Legyen az év minden napja bolondok napja, mely kelta eredetű termékenységi ünnep.
-Kelta?
-Á, dehogy! Hanem inkább római. A szabin nőket ezen a napon rabolták el a rómaiak.
-Na, neeeeeeeeeee!
