Talán hihetetlennek tűnik, de egy X. századi magyar sírból nyolc darab sakkfigura is előkerült. Aztán a diósgyőri vár feltárásakor is találtak egy XIV. századból származó szarvasagancsból esztergált sakkfigurát. Mindez arra enged következtetni, hogy a sakkot mi magyarok már igen korán megismertük, „játszottuk”.

 

„A sakkjáték magyar műszavai.
Megígértük olvasóinknak, hogy a férfias játékok egyik legszebbikének,
a nemes sakkjátéknak, tért engedünk lapjainkban. Míg mások rébuszok, rejtett szók stb. effélék megfejtésén találják örömüket, reméljük, hogy mindinkább szaporodni fog azok száma, kik a gondolkodást fejtő sakkozásban keresendnek a tél hosszú estéiben kellemes időtöltést. Egy, néhány hónappal ezelőtt közlött czikkben egy értelmes sakkjátszónk, (ki régóta foglalkozik e játék elméletével, s legközelebb egy magyar sakk-könyvet is fog közrebocsá­tani), Rozsnyai Mátyás úr, értelmesen fejtegeté e játék történetét s szépségeit s példákat hozott fel arra is, hogy hazánk valamint régebben, úgy most is bővelkedik ügyes sakkjátszókban, kiknek nevei az európai fő sakk-klubokban is legjobb hangzással bírnak.” 

Így harangozta be a Vasárnapi Újság 1859. december 11-én megjelent számának egyik cikke azt a jó hírt, hogy eztán sakkfeladványok is lesznek a lap utolsó oldalán. Az első efféle feladvány szerzője Marosjárai Rozsnyay Mátyás (1833-1895), egy igazi géniusz, aki vegyészként, patikusként szerzett hírnevet Erdélyben és Magyarországon. Munkásságáról tényleg érdemes többet is olvasni, mert találmányai között ott találjuk a keserű íz nélküli kinintől a különleges üvegedző tintáig sok mindent. Hobbija a sakk volt, s az elsők között (Szén József, gróf Pongrácz Arnold, Weisz János Ármin vagy egy kicsit később Bláthy Ottó Titusz) szerepel a neve, akik néhány lépésből álló sakkfeladványokat eszeltek ki.

Rozsnyay Mátyás volt az, aki megújította és magyarosította a sakk játék szavait. Sokáig az 1860-ban megjelentetett, Rozsnyay által magyarra lefordított -Max Lange:Lehrbuch des Schachspiels- sakk-könyvet tartották az első összefoglaló műnek, de aztán találtak egy 1758-ban kiadott magyar nyelvű füzetet a Sách, avagy királyos játéknak szabott rend-tartási címmel, melyből mindössze két példány maradt fenn.  

„Gondolkodni, alkotni jó, a kreativitás, amit én főként a sakkban élek meg, teljesebbé teheti az életet.” - Polgár Judit

„Egyórai sakkban, öcsém, átéli az ember egy igazi csatának minden forgását, minden tüzét.” - Gárdonyi Géza

Azt hiszem egyértelmű: a sakk maga az élet, a „sakk az élet szimulátora”.