A kis Albert -mert így hívták a később Cole Porter néven világhírűvé vált zenészt- gyerekkora tökéletes volt.
Nagyon gazdag és befolyásos amerikai családba született, s minden, de minden adott volt ahhoz, hogy ő is gazdag, híres és befolyásos legyen.
Már egészen korán kiderült muzikalitása, tanult hegedülni, zongorázni. Később a legjobb iskolákba járhatott, s anyuka pici fiaként, tekintélyes összegek fejében mindenhová bejutott, mindent kipróbálhatott.
Yale egyetemistaként megírta első dalait és musicalét, amit -természetesen anyuka pénzén- bemutattak és az rögtön meg is bukott. New York nagyvilági életének központi figurája lett, mindenki imádta és csodálta. Csak kevesen értették meg, hogy miért is nem vonzódik a női nem felé.
Az amerikai művészvilágba nem tudott betörni, ezért Európába ment, hogy némi világlátás után Párizsban vesse meg a lábát egy időre. Itt is hamar a felső tízezer körei vették körül, majd kalandvágyból a francia idegenlégióba jelentkezett. Az első világháború végét már újra zenészként élte meg, de művészi karrierje sehogyan se akart elindulni. Közben megismerkedett Linda Lee Thomas asszonnyal, aki a brutális és szexuálisan aberrált férje elől menekült - egészen Cole Porter karjaiba. Tökéletes párost alkotott a testi érintkezéstől iszonyodó és a saját neméhez vonzódó két gazdag ember. Házasságuk csodás volt és egészen az asszony 1954-ben bekövetkezett haláláig tartott. Egymás felé mindig a legőszintébb figyelemmel fordultak, a legszeretőbb barátokként élték vidám, nyüzsgő és gazdag hétköznapjaikat.
Közben Porternél megtörtént az áttörés, mert Párizsban felfigyeltek zenei tehetségére és bemutatták a Shakespeare művéből átdolgozott Csókolj meg, Katám című musicalt, melynek betétdalai önállóan is óriási karriert futottak be. Ekkorra már Amerikának is kellett Porter, s Ő nem tétlenkedett - ontotta magából a dalokat, musicaleket, melyeknek a szövegét is Ő írta. Csodálatos évek voltak ezek, míg megtörtént a baj. 1937-ben egy lovasbaleset következtében eltörött mindkét lába, sérülés érte a gerincét és néhány ideget is. Ennek következtében a hosszú lábadozás ellenére többé csak nagy fájdalmak árán sikerült állnia, és hiába volt a sok-sok műtét, végül egyik lábától is meg kellett válnia. Az új, vidám dallamok ezután lassan megritkultak, s mikor sorra veszítette el szeretteit - teljesen elnémultak. 1964. október 14-én lépett át az árnyak birodalmába, de több tucat dala, -melyek mind világslágerek lettek- azóta is életben tartják emlékezetét. Csaknem ötven musicale közül néhányat (Csókolj meg, Katám - A kalóz - Kán-kán - Broadway melody) biztosan mindig játszanak valahol, s hiába ez eltelt idő, varázsuk nem kopott, a „teltház” garantált.
Cole Porter egy zseni volt.
