Magyarországon az első „könyves” társaság az 1795-ben alapított Pesti Könyvárusok Grémiuma volt. Sosem létezett zászlajukat biztosan ez a mondat ékesítette volna: Olvassatok könyvet!
Ők 1878-ig működtek, majd kibővültek, átalakultak és újra egyesültek immár Magyar Könyvkereskedők Egylete néven. Túl sok mindent nem tudni Róluk, hacsak azt nem, hogy egykori elnökük, Pfeifer Ferdinánd Mihály -aki 1857-óta foglalkozott könyvkereskedéssel- nyitóbeszédében „beteg testként” aposztrofálta a magyarországi könyvkiadást, könyvkereskedést. Az egylet 1919-ig működhetett majd átalakult Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületére. 1952-ig maradhatott így, majd egy darabig nem volt igazi, komoly szervezete a könyvkiadóknak. 1968-ban alakult „újjá” a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, mely azóta is igyekszik összefogni a magyar könyvkiadást, koordinálni munkáját a külföldi kiadókkal, szervezetekkel. Ez bizony nagy dolog, mert kevés efféle, nagy múltra visszatekintő könyves szervezet van a világon. Legyünk rá büszkék!
Ráadásul idén 90. alkalommal rendezik meg az országos szintű Ünnepi Könyvhetet május 13-tól 17-ig. Az egész kezdeményezés 1927. június 5-én, Miskolcon történt. Itt ülésezett a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, ahol Supka Géza író, szerkesztő, művészettörténész azt javasolta, hogy eztán minden évben rendezzék meg a könyv ünnepét. Ez annyira tetszett mindenkinek, hogy -kivételesen- egyhangúlag megszavazták. Így aztán az első ünnepi könyvhetet 1929. május 12. és május 20. között meg is rendezték. 2001-től pedig hozzákapcsolták a gyermekkönyvnapokat és az egyéb rendezvényeket.
Nem akarok nagyon ünneprontó lenni, de azért csendben megjegyzem - a mostani zászlón már egy másik jelmondat díszelegne az Olvassatok könyvet helyett: Tanuljatok meg olvasni!
