Mivel eredetileg rajztanár lettem volna, így még emlékszem a főiskolai művészettörténet órákra. Unalmasak voltak. Unalmas volt a tanár, mert lexikálisan oktatott.
Emlékszem, amikor a kubizmusról tartott előadást, két nevet említett, akik magát a stílust megteremtették. Pedig az egész Cézanne-nal és impresszionista barátaival kezdődött, akik 1874-ben a híres fotográfus és léghajókutató Nadar műtermében megtartották első, botrányos kiállításukat. (Erről a Nadarról most már tényleg írok, mert hihetetlen egy fazon volt.) Cézanne felrúgta az addigi festői konvenciókat. Ezt látta és érezte meg Picasso, aki a hagyományos festészettől eljutott a Picasso-i polgárpukkasztó magasságokba, és megteremtette a kubizmus nevű művészi irányzatot, melyben a formák letisztult geometriává változnak. Nem tisztem eldönteni, hogy ez jó-e, de 2016-ban írott Picasso kiállításról szóló jegyzetemben céloztam erre-arra. De, mint említettem, a kubizmushoz egy másik név is kapcsolható, Georges Braque neve. Ő más tészta. Nagyon tudatos mesteremberként építette fel a saját kubizmusát. Szobafestő volt. De tényleg. Már a nagypapája is. Az apja is. Ám hétvégenként hagyományos tájképeket, zsánerképeket festegetett, melyeket az akkori művészeti szalonokban kedvezően fogadtak. Aztán 1907-ben találkozott a „nagy” Picassoval, aki akkor még csak keresgélte az utját valami felé, talán a kubizmushoz. Hát eleinte nem voltak puszipajtik, viszont akár akarták, akár nem, hatottak egymásra. Alapvetően barátok lettek. Mindketten változtattak addigi stílusukon és eljutottak a kubizmusig. Picasso művészi ösztönnel, intuitív módon, tele érzelemmel - Braque viszont tudományos, filozófiai megközelítéssel, mely elsősorban Cézanne útját követte és folytatta, kiiktatva abból az érzelmi szálakat.
Az első világháború után, amiben katonaként harcolt, kissé változtatott a stílusán. Letisztultabbá, világosabbá, átgondoltabbá vált. Megszakadt barátsága Picassoval, akit akkor már inkább a szürrealizmus érdekelt. Vagy leginkább semmi. Vagy a nők hajkurászása. ;) Braque maradt a kubizmusnál és azt fejlesztette tovább. A legvégén pedig eljutott a madár szimbólumhoz és az egyetlen képbe sűrített ezüst-mélykék gondolatig.
