Amikor kisfiúcska voltam, édesapámtól kaptam egy eredeti, német katalógust, melyben gyönyörűséges Mercedes autókat mutattak be. A német autók iránti reménytelen szerelem akkor lobban fel bennem. Leginkább a Mercedesek iránt. (A BMW és az Audi nem igazán lopta be magát a szívembe. Bocsi.)
Felnőttként kiderült, hacsak nem nyerek a lottón, nem valószínű, hogy tulajdonosa lehetek egy „Mercinek”, mely márkát azóta is csodálattal bámulom. Így aztán manapság -a sokak által lenézett- Opel a favorizált márka. Hiszen tudják: Opel, sosem kop el.
1901. március 31-én nyilván sokan érezhették magukat úgy, mint én, amikor először találkoztak egy Mercedes autóval, amit ekkor még nem is Mercedesnek, hanem 35 PS hívtak. Ezen a napon mutatta be a Daimler Motor az első igazi gépkocsiját, ami tulajdonképpen a világ első autója volt. A nizzai versenyen a Daimler gyár terméke minden indulót maga mögé szorított. A volánnál az autó megrendelője Emil Jellinek mágnás, konzul ült, aki egészen komoly szinten érdekeltté vált a Daimler, majd Daimler-Benz gyárból kikerülő autók eladásában. Annyira szerelmese lett a kocsiknak, hogy elérte: a cég termékei vegyék fel imádott leánya nevét. 1906-tól így lett Mercedes-Simplex majd Mercedes Benz a neve a járgányoknak.
A hölgy -állítólag- soha nem ült egy Mercedes autóban sem, de ezt nem tartom valószínűnek. Jellinek annyira imádta a lányát, hogy tuti beültette maga mellé és gurultak pár kört birtokukon.
Gottlieb Daimler, Wilhelm Maybachhal közösen fejlesztette ki az izzófejes belső égésű motort, mely végül a gépkocsimotorok etalonja lett. Aztán 1926-ban Gottlieb Daimler és Karl Benz, -akit nem is így hívtak, hanem Karl Friedrich Michael Vaillantnak,- egyesítették tudásukat és egy közös gyárban létrehozták a gépkocsit. Daimler adta a motort, Benz pedig a többit. A már említett Jellinek pedig -kapcsolatai révén- eladta őket.
Bár nem így tartják, de szerintem ezt szimbolizálja a háromágú csillag.
A Daimler gyár némi névváltozatok után is a világ autógyártóinak sorában a 13. helyen áll. Kicsit szomorú, hogy már nem 100 százalékosan német tulajdonú, de még mindig legendás.
